Kedves Mindenki!
Már azt hittétek, nem is hallotok felőlem, csak ha már megszülettem, ugye? Hát, még írok egyet. Ez alatt a pár hét alatt is rengeteg minden történt ám és olyan, de olyan gyorsan elröpült! Miközben én már 3 kiló körül vagyok (talán több is), Anyuval és Apuval elég sok helyre eltolattunk még. Szombatonként az egyetemre zötyögtünk, de a múlt héten már annyira tiltakoztam, hogy végül Anyu úgy döntött, ez volt az utolsó. Úgyhogy most egy pihenős, finomat főzős hétvége Anyuval és Apuval. Juhú!!!! Hétfőnként és vasárnap megyünk Anyuval énekelni, amit szeretek, csak ha egyszer már felébredtem, akkor aztán mindenki látja, hogy mozgok zenére :-)
Aztán nagy-nagy örömet okozott Anyuéknak, hogy keresztszülők lettek és ahogy Bettit öleltük, egészen közel voltunk egymáshoz. Remélem, jó barátnők leszünk! És Tordával is nagyokat fogunk majd játszani! Akkor már nemcsak ő fog huncutul mosolyogni, hanem én is ;-).
Azt hiszem, mindnyájatokban leginkább az mocorog, hogy mikor láttok már meg. Hát, ezt nehéz megjósolni. Anyu ma volt CTG-n, ahol csak azt tudták megmondani, hogy jól vagyok. Hát igen. Jól érzem ám magam Anyu pocakjában és Anyu úgy érzi, még egy darabig így is lesz. Különben is, ne aggódjatok! Úgyis rögtön elújságoljuk, hogy megérkeztem. Még 10 nap. Hivatalosan ;-) Úgyhogy lehet visszaszámolni. De ne olyan gyorsan! (Addig én azt hiszem, megvacsorázom, mert erőt kell gyűjtenem ;-)
Szeretettel:
Bogi
Lám, a gyermekek az Úr ajándékai, a test gyümölcse jutalom.
(Zsolt 127,3)
2010. október 1., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése